Kommunális adó beszedése, valamint részletfizetési, fizetéshalasztási és adómérséklési eljárás

A kommunális típusú adók egyik fajtája a magánszemélyek kommunális adója, melyet a Htv. valamint a helyi adórendelet szabályoz.

A helyi adórendelet az építményadó fizetés alól tárgyi mentességet biztosított a magánszemélyek tulajdonában álló lakásra (lakóházra), és egyben ezeket az adótárgyakat a magánszemély kommunális adójának hatálya alá vonta. Tehát ennek az adónemnek az alanyai kizárólag az önkormányzat illetékességi területén lakással (lakóházzal) rendelkező magánszemélyek, valamint a Htv. alapján azok a magánszemélyek is, akik nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkeznek – ideértve az önkormányzati tulajdonban álló lakást bérlőket is. Ha e jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor az általuk írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély az adó alanya. Ennek hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

Az adó alanyára vonatkozó egyéb szabályok, valamint az adókötelezettség keletkezése és megszűnésének szabályai teljes egészében azonosak az építményadónál leírtakkal, melyre mind a Htv., mind pedig a helyi adórendelet utal.

A Htv. külön szabályozza lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség keletkezését, illetve megszűnését. Eszerint az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Lakásbérleti jogviszony év első felében történő megszűnése esetén a II. félévre vonatkozó adókötelezettség is megszűnik.

Adómentességek

A kommunális adó esetén csak alanyi adómentesség van, vagyis az csak a Htv-ben, illetve a helyi adórendeletben meghatározott feltételek fennállta esetén „vehető igénybe”.

A helyi adórendelet alapján mentes az adó alól:

-          aki rendszeres szociális segélyben részesül;*

-          aki, illetve akinek házastársa kiskorú gyermeke után rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap;*

-          aki vakok személyi járadékában illetve hadigondozottak ellátási formáiban részesül;

-          aki lakásfenntartás i támogatásban részesül;*

-          aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik;*

-          aki önhibáján kívül olyan helyzetbe kerül, hogy a lakásban vele közös háztartásban élő családtagjainak jövedelmére figyelemmel, az egy főre jutó jövedelem nem éri el a tárgyév január 1-jén érvényes, legalacsonyabb öregségi nyugdíj összegének kétszeresét;* A legalacsonyabb öregségi nyugdíj összege 2010. 01. 01-jén 28.500.-Ft

-          a 62. életévét betöltött adóalany azon lakása után, amely a lakcímnyilvántartás szerint a lakóhelye;

A *-gal jelölt esetekben 2009. január 1-ét követően adózónak a mentességre való jogosultságot évente – az arra szolgáló okirattal, vagy annak bemutatásával – igazolnia kell.

A 62. életévét betöltött személy az adómentességet azon lakása után veheti igénybe, amely a lakcímnyilvántartás szerint a lakóhelye. (E feltétel teljesülését az adóhatóság a lakcímnyilvántartás adataival való összevetéssel is ellenőrizheti.)

A lakcímnyilvántartás szerinti lakóhelyet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szabályozza, mely alapján a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakás az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, melyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, valamint az a helyiség is, ahol valaki szükségből lakik, vagy – ha más lakása nincs – megszáll.

Amennyiben adózó a mentesség alapjául szolgáló iratokkal jogosultságát nem igazolja, vele szemben adatgyűjtésre irányuló ellenőrzési eljárást kell indítani, mely az ellenőrzés elkezdéséhez szolgáló megbízólevél átadásával kezdődik. Az ellenőrzési eljárás során az adózó – magánszemély 50.000.-Ft-ig, nem magánszemély 100.000.-Ft-ig terjedő – mulasztási bírsággal sújtható, ha őt adómentesség vagy adókedvezmény illeti meg, s ezt okirattal vagy más módon az ellenőrzési eljárás során nem bizonyítja. (Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 99.§ (2) bekezdés)

Más az ellenőrzés menete akkor, ha adózó a bevallás benyújtása során – a nyomtatványban írottaktól eltérően – nem mellékeli a mentességre való jogosultsághoz szükséges iratokat. Ilyenkor maximum 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra kell felhívni, s annak nem teljesítése esetén kell az ellenőrzési eljárást megindítani.

Emellett - a Htv. rendelkezései alapján – mentes az adó alól:

-          a szükséglakás; valamint

-          a kényszerbérbe adott lakás;

Az adó mértéke

Az adó mértékét a helyi adórendelet differenciáltan szabályozza az alábbiak szerint:

Ha a lakás (lakásbérlemény) kiegészítő helyiségek nélküli hasznos alapterülete

a)      nem haladja meg a 40m²-t: 3.000Ft/év;

b)      nagyobb mint 40m² de nem haladja meg a 60m²-t: 4.500Ft/év;

c)      nagyobb mint 60m² de nem haladja meg a 80m²-t: 6.750Ft/év;

d)      nagyobb mint 80m² de nem haladja meg a 100m²-t: 9.000Ft/év;

e)      nagyobb mint 100m² de nem haladja meg a 140m²-t: 10.800Ft/év;

f)       nagyobb mint 140m²: 14.440Ft/év;

A hasznos alapterület számítására vonatkozó szabályok megegyeznek a II. fejezet 5) pontjában írottakkal.

Eljárási szabály: a helyi adórendeletben megállapított adómentességet – vagy annak megszűnését – a jogosultsághoz előírt feltétel megállapítását, keletkezését vagy megszűnését követő félév első napjától kell figyelembe venni, és csak arra az egy lakásra vonatkozik, amelyben az adóalany életvitelszerűen tartózkodik, kivéve a 62. életévet betöltött adózók körét, ahol a mentesség feltétele nem az életvitelszerű tartózkodás, hanem a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhely!

Fontos: az adómentesség nem illeti meg adóalanyt, ha lakását albérletként vagy ágybérletként hasznosítja.

Fizetési könnyítés és adómérséklés

Ezen eljárások lefolytatására adózó, vagy az adó megfizetésére kötelezett személy által benyújtott kérelem alapján van lehetőség. Adóhatóság az eljárás során kötve van a kérelemben írottakhoz (kérelemhez kötöttség elve), vagyis csak olyan adónem vonatkozásában és csak olyan mértékben dönthet, melyet adózó kérelmezett.

A fizetési könnyítési és adómérséklési eljárás az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 33.§ 23. pontja alapján illetékköteles. Az illetéket az eljárás megindításakor kell az adócsoportnál beszerezhető „csekken” befizetni, vagy átutalni a 12001008-00113718-00100006 számú illetékbeszedési számlára. (Az eljárási illeték összege a 2010. évben 2.200.-Ft.) Az illetékfizetés elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának. Ez esetben az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és mulasztási bírság összegét határozattal kell közölni adózóval oly módon, hogy az eljárási illetéket a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül az illetékbeszedési számlára bírság nélkül lehet megfizetni. E határidőn túl az illeték és a bírság összege együtt esedékes, illetve behajtható.


A)   Fizetési könnyítés (fizetési halasztás és részletfizetés)

Engedélyezésének általános feltételei (magánszemély, illetve nem magánszemély esetén):

-          fizetési nehézség kialakulása kérelmezőnek nem róható fel (adott helyzethez képest tőle elvárható módon járt el); pl.: a fizetési nehézség előre nem látható körülmény miatt alakult ki, mely következtében indokolt kiadások keletkeztek. Ilyen lehet pl. lakásban, irodában tűzeset, vagyon elleni bűncselekmények;

-          fizetési nehézség átmeneti jellegű, vagyis az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető; pl. korábbi évek adóit, vagy részletfizetés esetén a részleteket határidőre teljesítette;

Magánszemélyek esetében a fizetési nehézség felróhatóságának vizsgálata nélkül is engedélyezhető fizetési könnyítés, ha kérelmező igazolja, vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. Ez pl. vagyon- vagy jövedelemigazolásokkal, egészségügyi kiadásokkal igazolható.

A kérelem teljesítése esetén pótlékot kell felszámítani, melynek mértéke attól függ, hogy a kérelmet az adófizetés esedékessége előtt, vagy azt követően nyújtották be. A pótlék felszámítása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Fontos szabály, s adózó figyelmét a határozatban fel kell hívni arra, hogy amennyiben a feltételeket, vagy a meghatározott részleteket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben válik esedékessé.

B)   Adómérséklés

Az adómérséklés lényegét tekintve jelentősen eltér a fizetési könnyítéstől, mivel ez esetben adóhatóság az adó (bírság vagy pótlék) tartozást mérsékeli vagy elengedi. Jellegét tekintve heterogénebb az adókönnyítésnél, mert eltérő szabály vonatkozik arra, hogy:

-          magánszemélyre vagy más adózóra; illetve

-          adó-, bírság vagy pótléktartozás mérséklésére vagy elengedésére vonatkozik;

Magánszemély esetén – kivéve a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt – mind az adó, mind a bírság és pótléktartozás mérsékelhető vagy elengedhető, ha annak megfizetése az adózó és a vele együttélő közeli hozzátartozóknak a megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Itt tehát a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége vizsgálandó oly módon, hogy adós és a vele együttélő hozzátartozók vagyoni és jövedelmi viszonyait együttesen kell figyelembe venni.

Ilyenkor a tényállás tisztázása érdekében a helyszínen környezettanulmány felvételére kerül sor. A jegyzőkönyv tartalmazza adózó, illetve a hozzátartozói jövedelmét, valamint a havi rendszerességgel ismétlődő kiadásait (rezsi, gyógyszer, hiteltörlesztés, stb.). Tartalmazza továbbá a tulajdonukban lévő nagyobb értékű ingóságokat, ingatlanokat, vagyoni értékű jogokat, a lakások felszereltségét, berendezettségét.

A jövedelmi helyzet pl. APEH által kiadott jövedelemigazolással, nyugdíjszelvénnyel, illetve egyéb, járandóságot megállapító határozattal igazolható.

Téves az a jogszabály-értelmezés, hogy magánszemély adó- (bírság vagy pótlék) hátraléka pusztán alacsony – pl. minimálbér összegét meg nem haladó - jövedelem esetén mérsékelhető vagy elengedhető.

Fontos körülmény még a mérsékelni kért adó összege és a jövedelem aránya is. (Évi 9.000.-Ft kommunális adó megfizetése ritkán veszélyezteti súlyosan valakinek a megélhetését.)

Nem magánszemély esetén – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt is – az adómérséklésre sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Itt kizárólag pótlék és bírság tartozás mérsékelhető (engedhető el), s az is csak kivételes méltányosságból, különösen, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetleníti.

Ez esetben a hangsúly azon van, hogy amennyiben a racionális gazdálkodás a bírság és pótlék mérséklésével vagy törlésével helyreállítható, akkor ez a fajta méltányosság gyakorolható. (pl. felszámolás alatt álló gazdasági társaság esetén ez nem járható út, mert ott a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült.)

Letölthető formanyomtatványok:

- Bevallás kommunálisadó megállapításához    
- Bejelentés kommunálisadó változásához    
- Bejelentés címváltozáshoz