1929. április 20-án született Baján. 1948–52-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Főiskolán énektanár-karvezetőnek tanult, ahol többek között Bárdos László, Kodály
Zoltán és Lajtha László tanítványa volt. 1952–59-ig népzenekutató gyakornok volt
Lajtha László mellett a Néprajzi Intézetben. 1958-ban kötött házasságot Mohay
Bélával, négy fiúgyermeket neveltek fel, 11 unokája van. 1952–59-ig a Cinkotai
Tanítóképző, 1959–72-ig a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, 1972–84-ig a Marczibányi
téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola karnagya és énektanára. 1961–1983-ig
a Zeneművészeti Főiskola Gyakorlóiskolájának vezető tanára, 1984–1996-ig a Zsámbéki
Tanítóképző vezető tanára. 1990–2002-ig az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Zenei
Tanszékének tanára. 1968–86 között a Magyar Rádió énekkarának vendégkarnagya volt.
Vendégtanárként tanított szolfézst, karvezetést és kórustanítást az Egyesült Államokban,
Kanadában és Japánban. 1959-ben megalapította a Szilágyi Erzsébet Női Kart. A
kórussal nyert nemzetközi díjak: Arezzo: három kategóriában második díj, Tours:
Grand Prix, Tampere: első díj, Neerpelt: 100%-os díj, Debrecen: első díj. Kitüntetései:
Kodály Zoltán-emlékérem (1979, 1983), Énekeljenek a népek — BBC-díj (1982), Liszt
Ferenc-díj (1983), Artis Jus kitüntetés (1986), Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje
(1994), Pro Renovanda Cultura Hungariae Kodály Zoltán Közművelődési Díj (1997),
Kodály Intézetért Díj (2002), Bartók Béla—Pásztory Ditta-díj (2005).















