Hírek
Önkormányzat
Polgármesteri hivatal
Hirdetőtábla
Intézmények
Kultúra
Sport
Kerület
Kerületi díjazottak
Mansfeld Péter kerulet/keruletidijazottak/Mansfeld_Peter.html 2016 6 20 2 14 35 0 2016 6 20 2 14 36 0 false

Mansfeld_Peter.jpg /data/cms153983/Mansfeld_Peter.jpg 110 110 - Mansfeld_Peter.jpg /data/574481/tn_Mansfeld_Peter.jpg 110 110 thumbnail: - Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kommunista megtorlás legfiatalabb mártírja.

1941. március 10-én született. Négyéves korában már törést szenvedett az élete, ugyanis édesapját és nagyapját a bevonuló szovjet hadsereg kényszermunkára „málenkij robotra” vitte, akkor, amikor egy gyermeknek a legnagyobb szüksége lett volna apára. A nagypapa nem tért vissza, édesapja, Mansfeld József pedig ezt követően rossz idegállapotba került. A fodrász hivatású szülők 1951-ben külön, majd 1953-ban hivatalosan is elváltak. Mansfeld Péter nővérével és öccsével édesanyjukkal maradtak és a nagymamához költöztek a Kacsa utcába. Később a Borbolya utcába költöztek. 1955-ben pedig megszervezte az általa alapított Rózsadombi Kinizsi kapitányaként a hegyi futballbajnokságot. A korábbi Veronika parkban játszottak mérkőzéseket, ott, ahol ma Mansfeld Péter szobra áll a róla elnevezett parkban. A Medve utcai általános iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos ipari tanuló, jó eredményekkel. 1956-ban a MÁVAG-hoz, majd 1957-ben MOM gyárba helyezték.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt 15 évesen élelmet szállított a ház lakóinak, majd a Szabó János – Szabó bácsi – vezette Széna téri ellenálló csoporthoz csatlakozott. Először el akarták küldeni, mert túl fiatalnak találták, aztán mégis ő lett a csoport egyik gépkocsis összekötője, bár jogosítványa életkorából adódóan nem volt, vezetni mégis tudott. November 4-én estéig maradt az ellenállókkal. Ezután fegyvereket gyűjtött össze – egy részüket Piros László volt belügyminiszter villájából –, hogy elrejtse, és újra elővegye őket, ha ismét kitör a forradalom.

A forradalom bukása után folytatta az iskolát. 1958 februárjában barátjával és egykori iskolatársával, Blaski Józseffel elhatározták, hogy fegyveres csoportot alakítanak, újraélesztik a forradalmat, valamint kiszabadítják az 1956-os tevékenységéért börtönbüntetésre ítélt sógorát, Virág Jánost. Február 17-én elrabolták az osztrák nagykövetség előtt posztoló rendőrt, akit lefegyvereztek, majd szabadon engedték. Március 19-én letartóztatták őket. Perük eleinte köztörvényes ügynek indult, de 1958 májusától már politikai bűncselekményként értékelték tevékenységüket. A fegyverszerzési akcióban újabb forradalom rémét látták vagy akarták láttatni a „pesti srácok” ügyében. Az elsőfokú tárgyaláson, 1958 novemberében a bíró életfogytiglanra ítélte őt, majd 1959. március 19-én a Legfelsőbb Bíróság halálra ítélte, két nap múlva, 21-én, tizennyolcadik születésnapja után tizenegy nappal ki is végezték. A család csak a rendszerváltást követően tudta meg, hogy Mansfeld Pétert hová temették. Sírja a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában található.

Mansfeld Péternek, a kádári terror legfiatalabb áldozatának emlékét ma emléktáblák, a róla elnevezett közterületek, szobrok, film és könyvek őrzik.

100 1466426160731 2016 6 20 2 14 36 0 1
Betűméret növeléseBetűméret csökkentéseNyomtatás
Mansfeld_Peter.jpg
Mansfeld Péter
2016. június 20.

Az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő kommunista megtorlás legfiatalabb mártírja.

1941. március 10-én született. Négyéves korában már törést szenvedett az élete, ugyanis édesapját és nagyapját a bevonuló szovjet hadsereg kényszermunkára „málenkij robotra” vitte, akkor, amikor egy gyermeknek a legnagyobb szüksége lett volna apára. A nagypapa nem tért vissza, édesapja, Mansfeld József pedig ezt követően rossz idegállapotba került. A fodrász hivatású szülők 1951-ben külön, majd 1953-ban hivatalosan is elváltak. Mansfeld Péter nővérével és öccsével édesanyjukkal maradtak és a nagymamához költöztek a Kacsa utcába. Később a Borbolya utcába költöztek. 1955-ben pedig megszervezte az általa alapított Rózsadombi Kinizsi kapitányaként a hegyi futballbajnokságot. A korábbi Veronika parkban játszottak mérkőzéseket, ott, ahol ma Mansfeld Péter szobra áll a róla elnevezett parkban. A Medve utcai általános iskola elvégzése után a csepeli Rákosi Mátyás Tanintézetben lett esztergályos ipari tanuló, jó eredményekkel. 1956-ban a MÁVAG-hoz, majd 1957-ben MOM gyárba helyezték.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt 15 évesen élelmet szállított a ház lakóinak, majd a Szabó János – Szabó bácsi – vezette Széna téri ellenálló csoporthoz csatlakozott. Először el akarták küldeni, mert túl fiatalnak találták, aztán mégis ő lett a csoport egyik gépkocsis összekötője, bár jogosítványa életkorából adódóan nem volt, vezetni mégis tudott. November 4-én estéig maradt az ellenállókkal. Ezután fegyvereket gyűjtött össze – egy részüket Piros László volt belügyminiszter villájából –, hogy elrejtse, és újra elővegye őket, ha ismét kitör a forradalom.

A forradalom bukása után folytatta az iskolát. 1958 februárjában barátjával és egykori iskolatársával, Blaski Józseffel elhatározták, hogy fegyveres csoportot alakítanak, újraélesztik a forradalmat, valamint kiszabadítják az 1956-os tevékenységéért börtönbüntetésre ítélt sógorát, Virág Jánost. Február 17-én elrabolták az osztrák nagykövetség előtt posztoló rendőrt, akit lefegyvereztek, majd szabadon engedték. Március 19-én letartóztatták őket. Perük eleinte köztörvényes ügynek indult, de 1958 májusától már politikai bűncselekményként értékelték tevékenységüket. A fegyverszerzési akcióban újabb forradalom rémét látták vagy akarták láttatni a „pesti srácok” ügyében. Az elsőfokú tárgyaláson, 1958 novemberében a bíró életfogytiglanra ítélte őt, majd 1959. március 19-én a Legfelsőbb Bíróság halálra ítélte, két nap múlva, 21-én, tizennyolcadik születésnapja után tizenegy nappal ki is végezték. A család csak a rendszerváltást követően tudta meg, hogy Mansfeld Pétert hová temették. Sírja a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában található.

Mansfeld Péternek, a kádári terror legfiatalabb áldozatának emlékét ma emléktáblák, a róla elnevezett közterületek, szobrok, film és könyvek őrzik.

Utolsó módosítás dátuma: 2016. június 20. 14:36
<2019. április>
HKSzCsPSzV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930
Küldje be ötleteit, észrevételeit, kérdéseit Önkormányzatunkhoz itt!