Március 15-e a hazaszeretet ünnepe

Az önkormányzat központi ünnepsége a Gábor Áron-emlékműnél a Kiss Zenede műsorával vette kezdetét március 15-én délelőtt. Az egybegyűlteket az esemény vendégszónoka Gulyás Gergely országgyűlési képviselő köszöntötte elsőként.

„1848 legfőbb üzenete két szóban foglalható össze – emelte ki beszédében Gulyás Gergely –, szabadság és nemzet. Az egyén szabadsága nem képzelhető el a közösség szabadsága nélkül, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai. 1848 hősei azért kockáztatták vagy adták életüket, hogy Magyarország szabadon dönthessen sorsáról. De a függetlenség nemzeti alapokon álló igénye akkor sem jelentette az elszigetelődés vágyát. Magyarország a XIX. században, a nemzetállamok forradalmakkal kísért kialakulásának időszakában is z európai kultúra hordozója és része volt” – tette hozzá Gulyás Gergely.

Láng Zsolt polgármester arra emlékeztetett, hogy a bizakodás, ami a ’48-asok példájából fakadt, sok nehéz korszakon segítette át a magyarokat, és mai is él. Kegyelmi időszaknak nevezte a mostani korszakot, mert a választott kormány és 1848 szellemisége több mint másfél évszázad után újra összetalálkozott. Beszédében hangsúlyozta: napjaink küzdelmei nem kívánnak véráldozatot, de elszánt és kemény fellépést igen.

A polgármester felszólította hallgatóságát, hogy ne csak ismerje, de élje át és érezze mindazt, amit az ünnep üzen, viselje a kokárdát, a hűség, az erő, a remény nemzeti színeivel. Láng Zsolt Kossuth Lajos szavait idézve: „A polgárok hazafisága az országok szabadságának talpköve” a nemzeti gondolat fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az ünnepség végén az önkormányzat, valamint társadalmi és civil szervezetek nevében helyeztek el koszorúkat a megemlékezők.

A II. Kerületi Önkormányzat nevében Láng Zsolt polgármester koszorúzott. Az emlékezés virágait tette az emlékműhöz Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere, valamint Gulyás Gergely országgyűlési képviselő. A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség II. kerületi szervezete és önkormányzati frakciója nevében Riczkó Andrea alelnök és Ernyey László frakcióvezető, a KDNP II. kerületi szervezete nevében Kocsy Béla elnök és Schanda Tamás képviselő, az MSZP II. kerületi szervezete nevében Őrsi Gergely elnök és Molnár Zsolt országgyűlési képviselő, az LMP II. kerületi szervezete nevében Kovács Márton frakcióvezető és Perjés Gábor képviselő, a Jobbik nevében pedig Bodor Zoltán képviselő és Biró Barna II. kerületi alelnök helyezett el koszorút az emlékezés végén.

*

Március 15-én reggel a pesthidegkút-ófalui Sarlós Boldogasszony Plébániatemplom előtt tartott ünnepi megemlékezést és koszorúzást a II. Kerületi Önkormányzat. A Himnusz hangjai után a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium végzős tanulója, Sipos Dániel szavalta el Petőfi Feltámadott a tenger című költeményét, majd népdalcsokor következett a Kiss Zenede tanárainak előadásában.

Ünnepi beszédet kerületünk polgármestere és országgyűlési képviselője, Láng Zsolt mondott. – Miért megrendítő még mindig, a többi ünnepünknél mélyebben az 1848-as eseményekre való megemlékezés? – tett fel a kérdést a polgármester, és meg is adta rá a választ: Mert a magyarság minden erénye felszínre tört akkor: olthatatlan vágya az önrendelkezésre és egy polgári létformára, áldozatos küzdelme a túlerővel szemben, amely csak a legmélyebb hazaszeretetből fakadhat.

A megemlékezés végén a jelenlevő szervezetek és intézmények képviselői helyezték el koszorúikat a templom falán lévő Görgey-tábla elé. A II. Kerületi Önkormányzat nevében.

Láng Zsolt, a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat nevében Csabai Péter elöljáró koszorúzott. A FIDESZ és a KDNP II. kerületi szervezete, az MSZP, az LMP, a Jobbik, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, a Nemzeti Fórum Egyesület, a Budai Nemzetőrség, a POFOSZ, az ’56-os Szövetség, a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége, a Német Önkormányzat és Nemzetiségi Alapítvány, a Remetekertvárosi Általános Iskola, a Máriaremete-hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola, a Szent Család Óvoda, a Don Bosco Nővérek, a pesthidegkút-ófalui és a széphalmi plébániák, valamint a Szent Korona Cserkészcsapat megjelent képviselői szintén elhelyezték a megemlékezés virágait, és fejet hajtottak a hősök előtt.

*

Koszorúzással kezdődött a 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepség Schittenhelm Ede, hősi halált halt honvédtüzér síremlékénél március 14-én délután. Az emlékezés virágait az önkormányzat képviseletében Riczkó Andrea és Lánszki Regő képviselők helyezték el az emlékműnél. Ezt követően Némedi László, a síremlék felújításának kezdeményezője az család és az összetartozás fontosságát hangsúlyozta beszédében.
 


– Sok, nem magyar születésű vagy származású ember érezte magyarnak magát és életét is adta ezért a hazáért. Ez valamilyen politikai hungaricum, mert Szent István király óta régi hagyománya van ennek a nemes gesztusnak.
Némedi László emlékeztetett arra, hogy a síremlék a lokálpatrióták és az önkormányzat összefogása által újulhatott meg. A közösség erejének jelentőségét kiemelve elmondta: az évszázadok során az országban a különböző politikai formációk váltják egymást, amelyek az idő során szertefoszlanak. – Az emberi társadalmat – így hazánkat is – ennél sokkal erősebb szálak fűzik össze: a családok. Nem csak a vér szerinti, hanem a közösséget jelentő család az, ami által még hosszú ideig fent tud maradni az ország. 

 

– Egy vallás van a földön: a szabadság – idézte ünnepi beszédében Petőfi Sándort Lánszki Regő képviselő. – Minden bizonnyal ez volt a hitvallása Schittenhelm Edének is, aki német volt, de a magyar szabadságra esküdött fel és1849. május 8-án esett el távol szülőhazájától. A honvéd tüzér megmutatta, hogy nem a származás, hanem a haza és a szabadság szolgálata teszi az embert. Lánszki Regő felhívta a figyelmet: meg kell különbözteti a szabadság két fajtáját. Létezik az egyén szabadsága, aki arra vágyik, hogy bármit megtegyen, amit jónak lát, nincs kontrol, nincs határa a cselekedetnek. És létezik a közösség, a társadalom, a nemzet szabadsága, amely mentes az elnyomástól, a külső hatalomtól. Hangsúlyozta: a mai nap nemcsak emlékezés, hanem ünnep és öröm, mert a magyar forradalmárok és szabadságharcosok küzdelme nem volt hiábavaló, mert megteremtették a mai szabadságunk alapjait. Schittenhelm Ede története rávilágít arra is, hogy más népek fiainak elismerése és emlékük megőrzése nem gyengít minket magyarságunkban, öntudatunkban és önérzetünkben. Éppen ellenkezőleg: megerősít benne és többek leszünk általa. 



Az ünnepségen közreműködött Molnár Katalin zenész és énekes, aki 1848-as témájú népdalokat adott elő. A megemlékezés végén a környék lakói heleyzték el csokraikat és virágaikat a honvédtüzér síremlékénél.