Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között választják meg az Európai
Parlament új tagjait a következő öt évre. A köztársasági elnök Magyarországon
a választás napját június 7-ére tűzte ki.
A szavazókörök címe és elérhetősége
Szavazatszámlálók jelentkezését várják
A II. kerületi választási iroda szavazatszámláló bizottságokba tagok, illetve
póttagok jelentkezését várja. Azon választójogosultsággal rendelkező magyar állampolgárok
jelentkezését várják, akik kerületünk állandó lakói. Nem lehet a szavazatszámláló
bizottság választott tagja: állami vezető, képviselő, a választási bizottság illetékességi
területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, a választáson induló képviselőjelölt
és hozzátartozói, valamint a választókerületben jelöltet állító párt, jelölő szervezet
tagja. A szavazatszámláló bizottsági tagokat, póttagokat a képviselő-testület
választja meg. A jelentkezéseket a d.szabo.ilona@masodikkerulet.hu e-mail címen,
esetleg a 346-5464-es telefonszámon fogadják május 10-ig.
Megtekinthető a választási névjegyzék
A Helyi Választási Iroda (HVI) tájékoztatja a választópolgárokat, hogy az Európai
Parlament tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választására összeállított
névjegyzék 2009. április 8-tól 2009. április 15-ig tekinthető meg a választási
eljárásról szóló 1997. évi C. tv. 14. §. (1) bekezdése alapján, Budapest Főváros
II. Kerületi Önkormányzat Ügyfélszolgálati Központjában 1024 Budapest, Margit
krt. 47-49. sz. alatt. Egyben tájékoztatják a választópolgárokat, hogy a névjegyzékből
való kihagyás, vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt az 1997. évi C. tv. 20/E.
§. (1) bekezdése alapján 2009. április 8-tól április 15-én 16 óráig lehet kifogást
benyújtani a Helyi Választási Iroda Vezetőjéhez.
Az Ügyfélszolgálati Központ nyitva tartása:
Hétfő: 8–18 óráig, kedd: 8–16 óráig, szerda: 8–16.30 óráig, csütörtök: 8–16 óráig,
péntek: 8–13.30 óráig
Budapest, 2009. április 6.
dr. Szalai Tibor, a HVI vezetője
Szavazás igazolással
A Helyi Választási Iroda tájékoztatja a választópolgárokat, hogy az Európai Parlament
tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és
határnapjainak megállapításáról szóló rendelet értelmében azon választópolgárok,
akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza, illetőleg akik
igazolással rendelkeznek a választás napján az 57. szavazókör helyiségében, 1024
Budapest, Margit u. 2. alatt adhatják le szavazatukat.
----------------
Az európai parlamenti képviselőket 1979 óta közvetlenül választják. Az innentől
számított hatodik parlamenti ciklus 2004-ben kezdődött, és az idén ér véget.
Az Európai Unió minden tagállama maga dönt arról, milyen szabályok szerint választja
meg saját EP-képviselőit. Csak a választás lehetséges időpontjait és az adott
országban megválasztható képviselők számát határozzák meg közösségi szinten.
24 helyett mindenképpen 22 képviselő lesz
Az Európai Parlamentnek jelenleg - ideiglenesen - 785 képviselője van. Ebből
Magyarország - szintén csak a most véget érő, 2004-2009-es ciklusban - 24 hellyel
rendelkezik. A 2007 decemberében minden tagállam által aláírt, de Írországban
és Csehországban még nem ratifikált lisszaboni szerződés értelmében a létszám
751-re csökkenne. Magyarországnak ebből 22 hely járna.
Ha a 2009. júniusi választásig nem lépne hatályba a lisszaboni szerződés (vagyis
ha nem ratifikálná azt az összes tagállam), a mostani szabályok (vagyis lényegében
a módosított nizzai szerződés) szerint kellene eljárni. Magyarországot ez a helyek
számának szempontjából nem érintené: így is, úgy is 22 helyet kapna - igaz ez
utóbbi esetben az EP-nek összesen csak 736 tagja lenne.
Mikor lesz a szavazás?
Az európai parlamenti képviselők megválasztásáról Magyarországon az Alkotmány,
a 2003/CXIII. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997/C. törvény
rendelkezik.
Az európai parlamenti képviselők megválasztásának időpontját ezek szerint a köztársasági
elnök tűzi ki - az Európai Közösség által meghatározott időtartamon belüli napra.
Ez az időtartam pedig a 2009. június 4-től 7-ig tartó időszak.
Hogy ezek közül melyik napra esik a választás, a helyi hagyományoktól függ, vagyis
attól, a hét melyik napján „szokás” választást, népszavazást tartani az adott
országban.
Magyarországon június 7-én lesz az EP-választás. (Hollandiában és Nagy-Britanniában
például már csütörtökön, június 4-én szavaznak, Lettországban, Máltán és Szlovákiában
pedig 6-án, szombaton.) Miután a köztársasági elnök kitűzte az EP-választás időpontját,
erről a választópolgárok értesítést kapnak.
Az európai parlamenti választáson a magyarországi pártlistákra magyar állampolgárok
és - ha ezt kérelmezik - a más uniós tagállam polgáraiként Magyarországon élők
szavazhatnak. Hasonlóképpen egy másik tagországban élő magyar állampolgár is kérheti,
hogy ottani jelöltekre voksolhasson. Természetesen mindenki csak egy országban
élhet választójogával. A külföldön tartózkodó, de magyarországi listára szavazni
kívánó magyar állampolgárok kérhetik, hogy a területileg illetékes magyar külképviseleten
voksolhassanak.
Kire lehet szavazni?
A választópolgárok az értesítéssel együtt ajánlószelvényeket is kapnak. Az a
párt vagy pártszövetség állíthat listát, amely legalább 20 ezer hitelesített ajánlószelvényt
összegyűjt.
A listát és az azon sorrendben szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző
harmincadik napon az ajánlószelvények átadásával együtt be kell jelenteni az Országos
Választási Bizottságnál.
Magyarország egésze egyetlen választókerületnek számít, tehát az országgyűlési
választásokkal ellentétben nem lesznek sem helyi egyéni jelöltek, sem területi
listák, csak az országos pártlistákra lehet szavazni. Ezekről az ott meghatározott
sorrendben juthatnak EP-mandátumhoz a jelöltek - az adott párt(szövetség) által
elért eredménytől függően.
Ki nyer?
A választás után összeszámolják a szavazatokat. Csak az a pártlista szerezhet
magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott
szavazat 5 százalékát.
Ezután egy táblázatban egymás mellé felírják az 5 százalékot elért pártlisták
neveit, a nevek alatti oszlopokba pedig az adott listákra leadott szavazatok számát.
Ez alá jön az adott párt(szövetség) által kapott szavazatok számának fele, ez
alá a harmada, ez alá a negyede, és így tovább.
Ezt követően megkeresik az egész táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik
lista számoszlopában ez a szám található, az a pártlista kap egy mandátumot. (A
legnagyobb szám nyilván a legtöbb voksot begyűjtő pártlista neve alatt lesz.)
Ez után kikeresik a második legnagyobb számot. Az ennek megfelelő pártlista is
kap egy mandátumot. Ez után jön a harmadik, a negyedik, és így tovább. Ezt a műveletet
egészen addig folytatják, amíg mind a 22 EP-képviselői helyet ki nem osztották.
