Az integrált városfejlesztési stratégia szerepe

Az integrált városfejlesztési stratégia egy városi, illetve kerületi önkormányzatok által elkészítendő, fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átfogó dokumentum, célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a kerületrészre vonatkozó célok kitűzése, és azok középtávon való érvényesítése. A stratégia elkészítését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott kézikönyvnek megfelelő struktúrában kell elkészíteni. Egy ilyen stratégia elkészítése önmagában is hasznos, ugyanakkor megléte jelen esetben feltétele egyes városfejlesztési közösségi támogatások igénybevételének.

A stratégia egyik fő célja, hogy az egyes kerületrészekben kijelölje a támogatással, vagy a támogatás nélkül megvalósuló fejlesztendő akcióterületeket. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy, az európai uniós pályázatokon való részvételhez elengedhetetlen hiánypótló dokumentum, amely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatásiforrás-orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzat képviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában.

A stratégiával szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a kerületben és az egyes kerületrészekben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzon. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg.

A fejlesztési tervek megfogalmazása a helyi gazdasági-társadalmi partnerek bevonásával történik, a koncentráció elvének megfelelően, azaz egy területen több beavatkozás együttes alkalmazásával. A városfejlesztési stratégiával és a részét képező rehabilitációs akciókkal kapcsolatban egyaránt elvárás, hogy képesek legyenek mobilizálni és összehangolni mind a közösségi (EU-s, hazai állami, önkormányzati) mind a magánszférából érkező hozzájárulásokat. Az integrált városfejlesztési stratégia tehát egy fontos eszköze annak, hogy az elkövetkező időszakban beazonosíthassuk a különböző fejlesztési forrásokat és a stratégiához igazodó, gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztéseket valósíthassunk meg.

Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik, ily módon feltételezi a város életében meghatározó tényezők partnerségét és kompromisszumát, a helyi lakosokkal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt.

Az integrált városfejlesztési stratégia felépítése

A stratégia első részében a korábban e tárgyban elkészült anyagok, valamint a legfrissebb adatok alapján feldolgoztuk a kerület földrajzi, infrastrukturális, közlekedési, gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális és egyéb jellemzőit. Ezt követően a városszerkezet elemzése, az egyes kerületrészek beazonosítása és az előbbi dimenziók mentén való részletes elemzése történt meg.

Az elemzés azonosította az egyes kerületrészek erősségeit, gyengeségeit, kitörési pontjait és a fejlődésükre esetleg veszélyt jelentő tényezőket. Ezek ismeretében kerülhetett sor a teendők meghatározására.

Annak érdekében, hogy rendszerezzük a megoldandó feladatokat és a megoldáshoz vezető utakat, a stratégiában a kerület egészére és az egyes kerületrészekre külön-külön is meghatároztuk a rövid, közép-, és hosszú távú fejlesztési célokat.

Az egyes kerületrészeken belül világosan látszanak azok a területek, amelyek koncentrált fejlesztése a legnagyobb mértékben segít hozzá a fennálló problémák megoldásához és a kijelölt célok eléréséhez. Ezeket az előírás szerint folytonos vonallal körülhatárolt területeket „akcióterületeknek” nevezzük.

Valamennyi akcióterületen számba vettük a fejlesztésekhez az önkormányzat rendelkezésére álló eszközöket a szabályozási tevékenységtől az ingatlanvagyon felhasználásán, a potenciális partnerek felkutatásán keresztül az elérhető pályázati forrásokig. Összegyűjtöttük a területen potenciálisan megvalósítható valamennyi fejlesztést, legyen szó akár a közszféra, akár a magánszféra fejlesztéseiről, akár a kettő partnerségét igénylő ügyekről. Fel kellett mérni, hogy a belátható fejlesztések mekkora tőkét igényelnek, valamint amennyire erre az önkormányzatnak ráhatása van, el kellett dönteni a beavatkozások sorrendjét.

Az ún. akcióterületek fejlesztésének részletes terveit az előírásoknak megfelelően „akcióterületi tervek” keretein belül készítjük el.

Jövőkép

A stratégia jövőképe szerint a II. kerületben 15-20 év múlva:

- A lakosságszám stabilitása mellett a szolgáltatási szektor részaránya, termelékenysége a mainál nagyobb lesz, ezen belül különösen a lakossági funkcióhoz kapcsolódó szolgáltatások elérhetősége és minősége nő, aminek eredményeként a kerület lakói helyben tudják elérni a szükséges szolgáltatásokat. A szolgáltatások a kerületi alközpontokban létesített kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi, közigazgatási és szabadidős funkciókat is betöltő központokban koncentrálódnak. A kerületi alközpontok közül a két pesthidegkúti központ időközben jön létre. A meglevő bevásárló-szolgáltató központok környezetében a hiányzó lakossági szolgáltatások megerősödnek, ezáltal több olyan alközpont alakul ki a kerületben, amely lakossági igényeket elégít ki, az utazási szükséglet kiiktatásával hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez; a közösségi-társadalmi élet színtere lehet.

- A szolgáltatási és K+F szektorban a helyiek által betöltött munkahelyek száma nő a jelenlegihez képest.

- A korábban városképi szempontból elhanyagolt, valamint a társadalmi szempontból alacsonyabb státuszú felhévíz-újlaki részek rehabilitációja, felzárkózása megtörténik, részben a magánszféra idegenforgalmi beruházásainak, részben a kerület ráfordításainak eredményeként.
- A felhévízi részen virágzó gyógyturisztikai településrész jön létre, ahol a fürdők a meglevő termálvíz-kapacitást kihasználják és további idegenforgalmi funkciókkal bővülnek. Az idegenforgalomból származó bevétel a jelenlegi szinthez képest nő. A kerület egyéb természeti értékeinek (erdeinek, időközben jobban feltárt barlangjainak) vonzereje is érvényesül.

- A tömegközlekedési szolgáltatás minősége annyival javul, hogy az utasszám megnő. . A kerületben a jelenlegi kerékpárút-hálózat hossza megduplázódik. Kiépül az M0-körgyűrű a 10-es útig, megvalósul a Budakeszi felől érkező autóbusz forgalom átirányítása az Etele térre. Mindezek eredményeképpen a forgalom a gyűjtő- és főutakon a jelenlegi szinthez képest csökken, a közlekedés környezetre kifejtett káros hatása mérséklődik, hozzájárulva kerületben lakók és az idelátogatók komfortérzetének javulásához.

Célrendszer

A jövőképpel összefüggésben a stratégia közép- és hosszú távú céljai az alábbiak:

Tervezett Akcióterületek

Az akcióterületek lehatárolásakor az erre vonatkozó szabályozásnak megfelelően figyelemmel kellett lenni arra, hogy a fejlesztés egyszerre érinthesse a terület városképét, műemlékeit, közlekedését, infrastruktúráját és gazdasági életét egyaránt. Ennek megfelelően Budapest Főváros II. Kerületének Önkormányzata az integrált városfejlesztési stratégiában – összhangban a korábbi fejlesztési tervekkel – hat fejlesztési akcióterület kijelölését tartja célszerűnek, az alábbi, a tervezett fejlesztések priorizációját is tükröző sorrend szerint:

1. Bel-Buda városközpont: Balogvár utca - Felvinci út - Ribáry utca - Bimbó út - Buday László utca - Mechwart liget - Margit körút - Retek utca - Fillér utca - Garas utca által határolt terület, azaz a volt Ganz Művek területe, a Marczibányi tér és ezek környéke

 A Bel-Buda városközpont akcióterületi terve

2. Pesthidegkút városi alközpont: a régi „városközpont” és az egyesített autóbusz-villamos-végállomás közötti, a Szipka utca - Hűvösvölgyi út - Bátori László utca - Villám utca - Nagyrét utca - Máriaremetei út - Hidegkúti út - Rezeda utca - Kőhegyi út - Ördög-árok által körülfogott terület

3. Pesthidegkút sport- és egészségcentrum: Pesthidegkút-Ófalu Hímes utca - Tujafa utca - Csatlós utca - Kökény utca - Bujdosó köz - Gazda utca - Mester utca - Váry köz - Rákos utca - Patakhegyi út - Templom utca - Temető utca - Hidegkúti út - Máriaremetei út - Köztársaság utca - Sólyomvölgy utca - Díszfű utca - Kond vezér utca - Máriaremetei út közé eső része

4. Látó-hegy és környéke: a kerület kertvárosi övezetének a Gábor Áron utca - Pusztaszeri út - Vend utca - Ferenchegyi utca - Zuhany utca - Felső-zöldmáli út - Pitypang utca - Csatárka út - Csatárka köz - Cseppkő utca - Verecke lépcső - Ruthén utca - (nincs közterület) - Vöröstorony lépcső - Vöröstorony utca - Kapy út - Gárdonyi Géza utca - Törökvész lejtő - Tövis utca által határolt része

5. Pasarét városi alközpont: a Pasaréti teret környező, a Gábor Áron utca - Bimbó út - Kapy utca - Csalán utca - Cirok utca - Pasaréti köz - Keskeny utca - Kuruc utca - Tárogató út - Hűvösvölgyi út - Szilágyi Erzsébet fasor között elterülő terület

6. Óbuda-Újlak: azon Duna-parti területek, amelyeket az Árpád fejedelem útja - Szépvölgyi út - Pusztaszeri út - Csejtei utca - Szeréna utca - Apostol utca - Gül Baba utca - Üstökös utca határol

Az egyes területeken a fejlesztés az alábbi területekre fókuszál:
 
1.    Bel-Buda városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése: a Marczibányi tér, illetve a Lövőház funkcióbővítése, hagyományos kereskedelmi tevékenységek, szolgáltatások fejlesztése, forgalomcsillapítás, közterület-rendezés, zöldövezet-fejlesztés, középtávon a Margit Krt. - Lövőház u – Fény u. – Kis Rókus u. tömb rendezése;

2.    Pesthidegkúton városi alközpont kialakítása: kisvárosias szolgáltató központ kialakítása, a kereskedelmi-szolgáltató funkció megerősítése, munkahelyek létrehozása, ehhez kapcsolódó közlekedési fejlesztések, infrastruktúra-fejlesztés;

3.    Pesthidegkúti egyéb fejlesztések: sport- és egészségcentrum kialakítása, sportlétesítmények építése, közösségi terek létrehozása, munkahelyek létrehozása, közösségi funkciók erősítése, infrastruktúrafejlesztés, mentőállomás létrehozása;

4.    Látó-hegy és környéke közlekedési szempontú megújítása: közlekedésfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés, barlangok védelme, közösségfejlesztés;

5.    Pasarét közlekedésszervezés központú megújítása: közlekedésfejlesztés, zöldterület-rendezés, a Honvéd Lovarda hasznosítása rekreációs vagy irodai, konferenciaközpont célokra, munkahelyteremtés, infrastruktúra-fejlesztés, oktatási és egészségügyi intézmények fejlesztése;

6.    Óbuda-Újlak funkcióbővítő rehabilitációja: Kolozsvári Tamás utcai sportcentrum fejlesztése, leromlott állapotú lakóházak rehabilitációja, közlekedés-fejlesztés, gyógy-idegenforgalom és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.

Önkormányzati fejlesztések és partnerség

Az önkormányzat az akcióterületeken belül a közterületeken, valamint saját tulajdonú telkein saját forrásból, illetve támogatásból valósítja meg a fejlesztéseit. A tervezési szakaszban egyeztet a fejlesztésben érintett intézményekkel és hatóságokkal. A tervezés előrehaladásával megkeresi a területen működő kulcsszereplőket, hogy az ő elképzeléseiket is beépíthesse a tervbe, illetve – amennyiben szükséges – hogy elképzeléseit azokhoz alakítsa. Az integrált városfejlesztési stratégia véglegesítése előtt az önkormányzat biztosítja, hogy a helyi lakosok és a civil szervezetek javaslataikkal érdemben hozzájárulhassanak a stratégia kidolgozásához.

Integrált Városfejlesztési Stratégia - 1. rész 
Integrált Városfejlesztési Stratégia - 2. rész   

Dr. Láng Zsolt
polgármester